A

ALAPSZABÁLYA
egységes szerkezetben

Az alapszabályt ellenjegyzem, és egyben igazolom, hogy az alapszabály hatályos tartalma megfelel a 2014. október 30-i közgyűlésen elfogadott változásoknak, amely változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a változásokat vastag, dőlt, aláhúzott jelöléssel tartalmazza.
                                   

                                     dr. Zoric Ildikó

                                                                                                                 ügyvéd

MATTY KÖZSÉGÉRT EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA

 

I. 
AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az egyesület neve: Matty Községért Egyesület

2. Az egyesület székhelye: 7854 Matty, Petőfi Sándor u. 2/A.

3. Az egyesület működési területe: elsősorban Matty község közigazgatási területe, másodsorban a Siklósi Járásilletékességi területe

4. Az egyesület jogállása:

Az egyesület közhasznú szervezet, önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult. 
Az elnök akadályoztatása esetén, az egyesület képviseletére a titkár jogosult, akit – az elnök helyettesítése során – önálló képviseleti jog illeti meg.

5. Az egyesület célja:

Matty község környezet- és természetvédelme, hagyományainak felkutatása és ápolása, hagyományteremtés, a település fejlesztése és vonzerejének erősítése. Rendezettebb, biztonságosabb, szebb falukép kialakítása, a közösségi összetartozás erősítése. Kulturális, ismeretterjesztő, sport, és szabadidős programok szervezése, valamint a rászorulók, a kiszolgáltatottak támogatása, segítése.

Az egyesület a helyi környezet- és természetvédelem, sporttevékenység szervezése, a településfejlesztés, valamint a helyi hagyományok ápolása során helyi közhasznú szolgáltatást nyújt, mely környezet- és természetvédelem, településfejlesztés, sport, és kulturális szolgáltatás a helyi önkormányzati közfeladatok körébe tartozik. 
A településfejlesztést, mint a közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatot Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Ötv.) 13. § (1) bekezdésének 1. pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésének rendelkezései írják elő.
A kulturális örökség helyi védelme körébe tartozó kulturális szolgáltatást, mint a közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatot az Ötv. 13. § (1) bekezdésének 7. pontja, és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény 5. § (1) bekezdésének rendelkezései rögzítik.
A helyi környezet- és természetvédelmi feladatok ellátását, mint a közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatot az Ötv. 13. § (1) bekezdésének 11. pontja, és a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV törvény 33. § (1) bekezdésének rendelkezései, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény 62. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezései rögzítik.
A sport ügyek ellátását, mint a közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatot az Ötv. 13. § (1) bekezdésének 15. pontja, és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (1) bekezdésének rendelkezései írják elő.

6. Az egyesület céljához rendelt feladatok:

• A falusi turizmus elősegítése, támogatása, és a község idegenforgalmi vonzerejének növelése, a településmarketing támogatása.
• A község építészeti, környezeti és természeti értékeinek megóvása, ápolása, védelme, korszerű és esztétikus fejlesztése.
•   A település és a helyi gazdaság fejlesztésének támogatása, a munkahelyteremtés elősegítése.
•  Javaslatok és észrevételek benyújtásával segíti a község hosszú és középtávú fejlesztési és rendezési terveinek kidolgozását.
•  A környezet- és természetvédelemre nevelő programok (előadások, kiállítások, vetélkedők,) szervezése; az illegális hulladéklerakó helyek felkutatása és felszámolása; szemétszedési, parkosítási, fásítási, takarítási akciók megszervezése; engedély nélküli tűzgyújtások megakadályozása.
•  A néprajzi és kulturális hagyományok felkutatása; hagyományőrző programok szervezése; a hagyományteremtő értékek ápolása, és programok kezdeményezése;
•  A kulturális élet fellendítése, kulturális programok szervezése; az ismeretterjesztő és információs lehetőségek bővítése.
•  A község fiataljai részére sport és szabadidős programok szervezése.
•  A községben – idős koruknál, egészségi állapotuknál, és nagycsaládos vagy egyéb (pl. munkanélküli) helyzetüknél fogva – nehéz körülmények között élők érdekképviselete, helyzetük figyelemmel kísérése és támogatása; egészségmegőrző programok kezdeményezése.
•  A települési célok érdekében folyamatos kapcsolattartás a helyi önkormányzattal, együttműködés más civil szervezetekkel. Formális és informális kapcsolatteremtés és kapcsolattartás Matty Község Önkormányzata és a község lakossága között.

 

7. A közhasznú tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések:
Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. Az egyesület által szervezett versenyek, és rendezvények, nyilvánosak, azon bárki rész vehet, és azokat bárki látogathatja.
Az egyesület szolgáltatásairól, és azok igénybevételének módjáról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. A nyilvánosságot Matty Község Önkormányzatának hirdetőtábláján és a település honlapján való közzététel útján biztosítja.
Az egyesület nyilvántartást vezet a testületi szervek (közgyűlés, elnökség) döntéseiről, amely rögzíti a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
Az egyesület a testületi szervek döntéseit, a döntéstől számított 30 napon belül közli az érintettekkel, és Matty Község Önkormányzatának hirdetőtábláján és a település honlapján való közzététellel gondoskodik a döntések nyilvánosságra hozataláról. 
Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba az egyesület székhelyén bárki betekinthet, a betekintés joga kizárólag adatvédelmi okból, illetve személyiségi jogra, vagy üzleti titokra hivatkozással korlátozható.
Az egyesület közgyűlése által elfogadott beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet minden üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig – május 31-ig – kell letétbe helyezni, és az OBH részére történő megküldéssel, valamint Matty Község Önkormányzatának hirdetőtábláján és a település honlapján közzétenni. 
Az egyesület beszámolójába, valamint közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg arról saját költségén másolatot készíthet.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II.

A TAGSÁGI VISZONY

1. Az egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik az egyesület célkitűzéseit elfogadják.

Az egyesületi tagság formái:

• rendes tagság,
• tiszteletbeli tagság,
• pártoló tagság.

2. Az egyesület rendes tagjává felvehető az a jogi személy és az a 14. életévét betöltött magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt „Belépési nyilatkozat” benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az egyesület tagságában.
A tagfelvétel tárgyában hozott határozat meghozatalával válhat a jelentkező taggá.

A kiskorú tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli, a közgyűlésen szavazati joggal vesz részt, de tisztségre nem választható.

A felvételről első fokon az egyesület elnöksége 30 napon belül többségi szavazattal jogosult dönteni. Az indokolást is tartalmazó elsőfokú határozatot azzal a figyelmeztetéssel kell közölni, hogy a határozat ellen a közlést követő 8 napon belül panasz terjeszthető elő a közgyűléshez, amely a másodfokú határozat meghozatalára – a soron következő ülésén – jogosult.

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

Az egyesület elnöksége az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezet, mely nyilvántartás az alapszabály mellékleti részét képezi.
A tagnyilvántartás tartalmazza a tagok nevét, lakcímét, az egyesületbe való be és kilépés dátumát, a rendes (alapító), tiszteletbeli, vagy pártoló tagság külön feltűntetését.

Az egyesület rendes tagjainak jogai:

• részt vehetnek az egyesület közgyűlésén;
• tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a közgyűlésen;
• bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók, (kivéve a kiskorú tagok vezető tisztségre történő megválaszthatóságát illetően);
• részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
• betekinthetnek az egyesület működésével kapcsolatos valamennyi iratba;
• igénybe vehetik az egyesület által nyújtott kedvezményeket;
• a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

 

Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – tagtípustól függetlenül – a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

Az egyesület rendes tagjainak kötelességei:

• kötelesek megtartani az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az egyesület szerveinek határozatait;
• kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
• kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni,kivéve a kiskorúaknál az alapszabály rendelkezései szerint;
• kötelesek a rájuk bízott vagyontárgyakat megóvni, szükség esetén azokkal elszámolni.

 

3. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a személy, aki a községfejlesztés, feladatszervezés, érdekérvényesítés területén az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
A tiszteletbeli tagot az egyesület legfőbb döntéshozó szerve (közgyűlés) – az elnökség javaslata alapján – választja meg e tagságra. A megválasztott tiszteletbeli tag a tagság elfogadásához írásbeli – kifejezett – elfogadó nyilatkozatot tesz. 
A tiszteletbeli tagok az egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. Köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani és az egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.
Az egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

4. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, civil vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására.

Amennyiben a pártoló tag jogi személy, úgy képviselője jár el helyette. Természetes személy esetében maga a természetes személy részt vehet az egyesület ülésein, szavazati joga nincs, tisztségre nem választható. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

A pártoló tag felvételéről – a rendes tagnál írtak szerint – első fokon az elnökség dönt. Az elnökség tagságelutasítására vonatkozó döntése ellen, a határozat közlésétől számított 15 napon belül panasz terjeszthető elő a közgyűléshez, amely a másodfokú határozat meghozatalára – a soron következő ülésén – jogosult.

A jelen alapszabályban, a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a „tag” kifejezés szerepel, csupán az egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli és pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a „tiszteletbeli tag” és „pártoló tag”kifejezést.
Az egyesület tagjai (rendes, pártoló, és tiszteletbeli tagja) nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósítását, és az egyesület tevékenységét.

5. A tagsági viszony megszűnik:

• a tag kilépésével, amelyet az elnökséghez kell írásban bejelenteni. A jogviszony a kilépés bejelentésének napján szűnik meg;
• a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
• a tag kizárásával, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal;
• a természetes személy tag halálával, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével;
• ha az egyesület megszűnik.

A kilépést az elnökséghez kell írásban bejelenteni. A jogviszony a kilépési nyilatkozat elnökséghez történő megérkezésével szűnik meg. 
Amennyiben a tag a tagfelvétel feltételeinek nem felel meg, az egyesület a már létrejött tagsági viszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése határozattal dönt, mely ellen nincs helye fellebbezésnek. 
A felmondást kimondó – jog- vagy alapszabálysértő – határozattal szemben, annak hatályon kívül helyezése iránt a tag az alapszabály II/6. pontjában írt rendelkezései szerint pert indíthat.
Tagkizárásról a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, melynek végrehajtásával megbízza az elnökséget.
A tag kizárásának okai különösen:

• a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén, amennyiben az elnökség postai úton (tértivevényes küldeményként), írásban megfogalmazott felszólításának kézhezvételét követő naptól számított 90 napos határidő eredménytelenül telik el;
• viselkedésével, kijelentéseivel az egyesületet, vagy annak tagjait – megalapozatlanul – rossz színben tűnteti fel, az egyesületnek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz;
• vagy egyébként olyan magatartás tanúsítása, mely az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti.

A kizárási eljárás alatt álló tag nyilatkozatot, észrevételt és indítványt tehet, az eljárás során képviselőt vehet igénybe, megismerheti a bizonyítékokat, az iratokba betekinthet, és azokról másolatokat kérhet.
Az elnökség a kizárási eljárás elrendelését követő 30 napon belül írásba foglalt, indokolással ellátott határozattal dönt, amit személyesen vagy a hivatalos iratok postai kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint közöl a taggal. Az indokolásnak tartalmazni kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A kizárásról rendelkező elnökségi határozattal szemben, a közlést követő 15 napon belül az elnökséghez benyújtott, de a közgyűléshez címzett, halasztó hatályú fellebbezés terjeszthető elő. A közgyűlés a fellebbezésről a következő ülésén, de legkésőbb – a fellebbezés benyújtásától számított – három hónapon belül dönt. Ezen határozattal szemben, annak hatályon kívül helyezése iránt az egyesület bármely tagja az alapszabály II/6. pontjának rendelkezései szerint pert indíthat.

A tiszteletbeli tag, és a pártoló tag akkor zárható ki – a rendes tagra vonatkozó eljárási szabályok szerint, az e pontban írt eltéréssel -, ha magatartásával az egyesület működését és céljainak megvalósítását súlyosan veszélyezteti. 
A közgyűlés jelenlévő tagjainak a háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával zárható ki a tiszteletbeli tag, és vonható meg tőle a tiszteletbeli tagsági cím.

6. Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat hatályon kívül helyezése iránt bármely tag (tagtípustól függetlenül) keresetet indíthat. 
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. 
A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
Ha a határozatot az egyesület vezető tisztségviselője támadja meg, és az egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az egyesület képviseletét elláthatná, a perben az egyesület perbeli képviseletére a bíróság ügygondnokot rendel ki. 
A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. 
A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEI

1. Az egyesület szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség,

A közgyűlés tagjai: az egyesület tagjai.

Az elnökség tagjai:

• elnök
• titkár
• gazdasági felelős

Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.

2. A közgyűlés és az elnökség a határozatait alakszerűen hozza meg, s azokat írásba foglalja.
Az írásba foglalt határozatot a közgyűlési határozat esetén a levezető elnöknek, az elnökség által meghozott határozat esetén a szervezet elnökének kell aláírásával ellátnia.

3. Az egyesület szerveinek üléséről készült jegyzőkönyveket, az ülésen hozott döntések nyilvántartását (határozatok tára), és az egyesület egyéb iratait az egyesület titkára őrzi és kezeli, akinél a nyilvántartott iratok – az előzetes egyeztetést követően – az egyesület székhelyén megtekinthetők. Az egyesület titkára folyamatosan gondoskodik a döntések nyilvánosságra hozataláról, és az iratokba történő betekintés biztosításáról.
Az egyesület titkára a közgyűlés döntéseinek közlését, illetve nyilvánosságát Matty Község Önkormányzata hirdetőtábláján, és a település honlapján való közzététel útján biztosítja. 
 Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, a betekintés joga kizárólag adatvédelmi okból, illetve személyiségi jogra, vagy üzleti titokra hivatkozással korlátozható.
A felvilágosítást és az iratbetekintést a titkár a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
A titkár megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános.

IV. A KÖZGYŰLÉS

1. A szervezet legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
A szervezet szükség szerint, de évente legalább egyszer tart közgyűlést.
Az ügyvezető szerv (elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha 
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; 
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy 
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A közgyűlést írásban, a hely, idő és a napirend közlésével, a közgyűlés időpontját 15 nappal megelőzően a szervezet elnökségének elnöke, akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag, illetőleg a szervezet teljes jogú tagjainak 1/3-a hívja össze, ugyancsak írásban.
A meghívó a napirendet olyan részletességgel tartalmazza, hogy a szavazásra jogosult tagok a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül az egyesület tagjai a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó személy dönt. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 
A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja, a közgyűlés ülései nyilvánosak.

A közgyűlésre egyaránt meg kell hívni a tagokat, a tiszteletbeli tagokat, és a pártoló tagokat.

2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik – a jogszabályok által kötelezően előírtakkal összhangban és azon túl is:

• a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
• Az elnökség éves beszámolójának elfogadása, legkésőbb a tárgyévet követő év május hó 31. napjáig,
• a közgyűlés napirendjének elfogadása,
• az alapszabály megállapítása és elfogadása,
• a munkarendjére vonatkozó szabályok megállapítása és elfogadása,
• az alapszabály módosítása,
• a tagdíj megállapítása,
• tagfelvétellel kapcsolatos döntés (a szervezet elnökségének a tagfelvétel során hozott elutasító határozata ellen benyújtott panasz esetén),
• tagkizárással kapcsolatos döntés (a szervezet elnökségének a tag kizárásával kapcsolatban hozott határozata alapján benyújtott panasz esetén),
• az egyesületnek más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, vagy megszüntetésének elhatározása,
• az éves költségvetés elfogadása,
• az éves számviteli beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének –, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása;
• a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
• olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
• a végelszámoló kijelölése,
• mindaz, amit egyéb jogszabály, illetőleg az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

3. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.
Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy a levezető elnök ugyanott jogosult egy héten belül a közgyűlést újra összehívni, mely a korábban megküldött napirendek tekintetében a jelenlévők létszámára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben ezt a lehetőséget az eredeti meghívóban feltüntették.
A közgyűlés a határozatait – kivéve, ha a jogszabály és a jelen alapszabály ettől eltérően rendelkezik – a jelenlévők, és a szavazásra jogosultak által hozott egyszerű szótöbbségű határozatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani, és ismételt szavazategyenlőség esetén azt elvetettnek kell tekinteni.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza meg, a jelenlévő tagok 2/3-ának javaslatára azonban titkos szavazást kell elrendelni.
A vezető tisztségviselők titkos választását megelőzően, a közgyűlés 2 fő szavazatszámlálót választ, akik a közgyűlés döntését követően összeszámolják a jelöltekre leadott szavazatokat, és a közgyűlést tájékoztatják a választás eredményéről.

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti, távollétében az elnökség azon tagja, akit a döntéshozó szerv az ülése kezdetekor megválaszt. 
A közgyűlés ülésének jegyzőkönyvezéséről, a jelenléti ív elkészítéséről, és a meghozott döntések nyilvántartásba vételéről a közgyűlés levezető elnöke – a jegyzőkönyvvezető és az elnökség titkára útján – gondoskodik.

A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a közgyűlés helyét és idejét,
b) a megjelent közgyűlési tagok, és a meghívottak nevét (a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven),
c) a tervezett, elfogadott, és tárgyalt napirendi pontokat,
d) a határozati javaslatok szövegét és előterjesztőjük nevét,
e) a tanácskozás lényegét,
f) a szavazás számszerű eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét),
g) az elfogadott határozatok sorszámát, és
h) a hozott döntést.

A közgyűlés határozatait írásba kell foglalni.
Az közgyűlés döntéseinek nyilvántartásához, olyan nyilvántartás vezetésével kell gondoskodni, amelyből a legfőbb szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
A nyilvántartásnak tartalmazni kell még:
a) a döntés sorszámát,
b) a végrehajtásért felelős személy nevét,
c) a végrehajtás határidejét, és
d) az arról való beszámolás módját.

4. A legfőbb döntéshozó szerv (közgyűlés) határozathozatalában nem vehet részt, nem szavazhat az a személy
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít; 
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesület nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

V.
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, 
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, 
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, 
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, 
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2. Az ügyvezető szerv (elnökség) határozathozatalában nem vehet részt, nem szavazhat az a személy (vezető tisztségviselő)
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít; 
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesület nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

3. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

VI. AZ ELNÖKSÉG

1. Az elnökség a szervezet általános hatáskörű ügyintéző, végrehajtó szerve, amely képviseli a társaságot, és amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja a két közgyűlés közötti időszakban a szervezet munkájának folyamatosságát.

2. A szervezet elnöksége 3 tagból (elnök, titkár, gazdasági felelős) áll.
A szervezet elnökét és az elnökség további 2 tagját a közgyűlés választja 5 évre.
Az elnökségi tagok megválasztásuk idejének lejárta után az új elnökség megválasztásáig hivatalban maradnak.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás 
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; 
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; 
c) visszahívással; 
d) lemondással; 
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; 
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; 
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az egyesület tagjaiból álló legfőbb döntéshozó szerv (közgyűlés) a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül, egyszerű szótöbbséggel visszahívhatja. 
A vezető tisztségviselő visszahívására a tagok egyharmada, az elnökség, vagy bármely vezető tisztségviselő javaslatot tehet.
  
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. 
Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A tisztségviselők tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül végzik, de igazolt költségeik megtérítését igényelhetik.

3. Az elnökség feladata különösképpen:

• az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
• a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• a közgyűlés összehívása, a tagság, a meghívottak, és az egyesület szerveinek értesítése, a közgyűlés munkájának elősegítése;
• az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
• az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szerve megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
• a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos döntés,
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• a tagság nyilvántartása;
• az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• saját munkatervének megállapítása;
• a tagok felvilágosítása az egyesület működésére vonatkozóan, iratokba és nyilvántartásokba történő betekintés biztosítása;
• a közgyűlés határozatainak végrehajtása;
• az egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntéseinek előkészítése, az éves költségvetés és a pénzügyi beszámoló (közhasznúsági melléklet) megvitatása, előkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
• rendes, és pártoló tagok felvétele;
• tiszteletbeli tagok felvételének kezdeményezése;
• az elnök éves beszámolójának elfogadása;
• döntés a támogatások és adományok elfogadásáról, pályázatok benyújtásáról;
• kapcsolattartás más civil szervezettel, és az együttműködő szervekkel;
• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
• mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály az elnökség hatáskörébe utal, illetőleg amit a szervezet alapszabály nem utalt a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség feladata továbbá, a vezetőszerv határozatainak az érintettekkel való közlése, illetve nyilvánosságra hozatala, ennek módja: az érintett részére 30 napon belül írásban történő megküldése, és Matty Község Önkormányzata hirdetőtábláján, valamint a település honlapján való közzététele. Ezen túlmenően az egyesület működéséről, a szolgáltatásainak igénybevételéről és a beszámolóiról az elnök és a titkár – a leírt módon – ugyancsak köteles a nyilvánosságot tájékoztatni.
A vezető szerv határozatai alatt a közgyűlés és az elnökség határozatai értendők.

Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kettő ülést tart, melyet a szervezet elnöke hív össze a napirend közlésével. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendi pontjairól leírást kapnak. A nem szabályszerűen összehívott elnökségi ülés, akkor tartható meg, ha valamennyi tag jelen van, és a napirendi pontok ellen egyikük sem tiltakozik.
Az elnökség ülései nyilvánosak.
Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyhangúlag hozza meg, az elnökség 2/3-ának indítványára azonban titkos szavazás elrendelésére kerül sor.
Szótöbbség hiányában, a szavazást az eredményes szavazásig meg kell ismételni.
Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Minden tagot egy szavazat illeti meg. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van.
Az elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az elnökség a tagok 1/3-a indítványára a közgyűlést 30 napon belül köteles összehívni.

Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet, a hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni.
A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az elnökségi ülés helyét és idejét,
b) a megjelentek nevét,
c) a tervezett, elfogadott, és tárgyalt napirendi pontokat,
d) a határozati javaslatok szövegét és előterjesztőjük nevét,
e) a tanácskozás lényegét,
f) a szavazás számszerű eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét),
g) az elfogadott határozatok sorszámát, és
h) a hozott döntést.

Az elnökség határozatait írásba kell foglalni.
Az elnökség döntéseinek nyilvántartásához, olyan nyilvántartás vezetésével kell gondoskodni, amelyből az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
A nyilvántartott határozatnak tartalmazni kell még:
a) a döntés sorszámát,,
b) a végrehajtásért felelős személy nevét,
c) a végrehajtás határidejét, és
d) az arról való beszámolás módját.

4. A szervezet mindenkori elnöke az elnökség tagja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős. Az elnök feladatai:

• a szervezet képviselete,
• a közgyűlés összehívása, az ülés vezetése, a legfőbb szerv határozatainak ellenjegyzése, a határozatok végrehajtásának irányítása, a végrehajtás ellenőrzése,
• a szervezet tevékenységének irányítása,
• az elnökség munkájának irányítása, üléseinek összehívása és vezetése,
• a szervezet gazdálkodásának irányítása,
• utalványozási jog gyakorlása (a titkárral együtt),
• az ügyintézői tevékenység irányítása,
• a munkáltatói jogok gyakorlása a szervezetnél munkaviszonyban állók esetében,
• kapcsolattartás Matty Község Önkormányzatával, más civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel, intézményekkel, és gazdálkodó szervekkel,
• közgyűlés előtti beszámoló előterjesztése az egyesület és az elnökség – egy-egy közgyűlés megtartása között elvégzett – tevékenységről.

 

5. Az egyesület titkárának feladatai:

• végzi az egyesület adminisztrációs (levelezési, iratkezelési) és szervezési tevékenységét,
• vezeti a tagnyilvántartást, valamint az egyesület nyilvántartásait (jegyzőkönyvek, határozatok), és egyéb iratait,
• dönt az iratbetekintés engedélyezéséről,
• biztosítja, hogy a tagok, illetve arra jogosult személyek az egyesület irataiba betekinthessenek, valamint lehetőséget biztosít iratmásolatok készítésére,
• biztosítja, hogy a tagok, illetve arra jogosult személyek az egyesület irataiba betekinthessenek,
• szervezi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását,
• gondoskodik arról, hogy az egyesület szervezeteinek döntéseiről az érintettek írásban értesüljenek,
• a gazdasági felelőssel együtt elkészíti a közhasznúsági mellékletet,
• gondoskodik az előző évről szóló számviteli beszámoló letétbe helyezéséről, és közzétételéről,
• írásba foglalja a határozatokat,
• szervezi az egyesület programjait,
• gyakorolja az utalványozás jogát (az elnökkel együtt),
• az elnök akadályoztatása esetén önállóan jogosult az egyesület képviseletére,
• az elnök akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait,
• gondoskodik arról, hogy az egyesület működése, tevékenységeinek ellátása jogszerű, és az alapszabályban leírtaknak megfelelő legyen.

6. Az egyesület gazdasági felelősének feladatai:

• az egyesület gazdálkodását az elnök irányítása szerint intézi,
• az egyesület vagyoni helyzetéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt,
• az elnökség által adott szempontok szerint elkészíti az egyesület éves költségvetésének tervezetét,
• elvégzi az egyesület könyvvezetésével kapcsolatos feladatokat, felelős a bizonylati rendért,
• elkészíti az előző évről szóló számviteli beszámolót, és a közhasznúsági mellékletet,
• gondoskodik a tagdíjak beszedéséről és azok nyilvántartásának vezetéséről,
• intézi az egyesület pénz- és hitelügyeit,
• a rábízott vagyon tekintetében teljes anyagi felelősséggel rendelkezik.

VII. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

1. A szervezet éves költségvetés alapján gazdálkodik, amit az közgyűlés állapít meg. Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség éves beszámolót készít, amit elfogadás céljából – a közhasznúsági melléklettel együtt – a közgyűlés elé terjeszt.

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A szervezet alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának (tagdíjak) megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. 
Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja, a tagok részére nyereséget nem juttat.

2. A szervezet bevételei a tagok által befizetett tagdíjakból (pénzbeli hozzájárulás), a szervezet – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, költségvetési támogatásokból, állami vagy önkormányzati szervek támogatásából, magán és jogi személyek adományaiból, valamint befektetési tevékenységéből származó bevételekből, és egyéb bevételekből áll.
Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható, amely a szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

Az egyesület éves bevétele várhatóan nem haladja meg az ötvenmillió forintot, így az egyesület eltekint a felügyelő szerv létrehozásától.

Az egyesület költségeit, ráfordításait képezik, az alapcél szerinti tevékenységhez (pl. ingó és ingatlan dolgok vásárlására, azok bérletére, konferenciák, továbbképzések, rendezvények, ismeretterjesztések, pályázatok finanszírozására, karitatív tevékenységre), és a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek, továbbá az egyesület működésének költségei, az tevékenységekhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése, valamint az egyéb költségek.  

Az egyesület az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait – jogszabály szerinti – kellő részletezésben elkülönítetten a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

3. Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve az egyesület megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles beszámolót készíteni, amely tartalmazza:
– a mérleget (egyszerűsített mérleget), 
– az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
– kettős könyvvitel esetén a kiegészítő mellékletet.
Az egyesület könyvvezetése kettős könyvviteli rendszerben, magyar nyelven, forintban történik.
Az egyesület üzleti éve azonos a naptári évvel, a mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

Az egyesület a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készít, amely tartalmazza a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás (későbbi) megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

Az egyesület közgyűlése által elfogadott beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet minden üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig – május 31-ig – kell letétbe helyezni, és az OBH részére történő megküldéssel, valamint Matty község Önkormányzatának honlapján, és a település hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közzétenni. 
Az egyesület beszámolójába, valamint közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg arról saját költségén másolatot készíthet.
Az egyesület titkára gondoskodik a beszámolók, valamint közhasznúsági mellékletek letétbe helyezéséről, és közzétételéről, valamint – az előzetes egyeztetést követően, az egyesület székhelyén – az azokba történő betekintés biztosításáról, és a másolatok elkészítéséről.

Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységet végezne, köteles befektetési szabályzatot készíteni, amit az egyesület legfőbb szerve fogad el.

4. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti.
A pályázati felhívás tartalmát, és feltételeit az elnökség állapítja meg, amit az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán az egyesület titkára tesz közzé.
A beérkezett pályázatokat az elnökség megvizsgálja, és azokról szakmai véleményt készít, majd a pályázatokat – az írásbeli véleményével együtt – döntésre előkészíti az egyesület közgyűlésének. Az egyesület közgyűlésén a legtöbb szavazatot elnyert pályázat tekinthető nyertesnek. Szavazategyenlőség esetén, amennyiben a juttatás megosztható, úgy az a nyertesek számarányában kerül megosztásra, ellenkező esetben, a szavazategyenlőségben érintetteket – a többi pályázót figyelmen kívül hagyva – újra szavazásra kell bocsátani.

Az egyesület a vezető tisztségviselőit, a támogatóit, az önkénteseit, valamint e személyek közeli hozzátartozót – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

5. Az egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.
Az szervezet bankszámlája feletti rendelkezési jog a szervezet elnökét és titkárát egyedül, külön-külön illeti meg.
Az utalványozás joga az elnököt a titkárral együttesen illeti meg.

Az utalványozásra jogosultak az alapszabállyal ellentétes, vétkes károkozásuk esetén teljes anyagi felelősséggel tartoznak.

6. A szervezet vagyona jelen idő szerint készpénzből áll.
A tagdíj befizetése a rendes tagoknál évi két alkalommal, számla ellenében történik.
A tiszteletbeli és pártoló tagok esetében az anyagi hozzájárulást külön megállapodás rögzíti.
A tagdíj összegéből az elnökség határozata alapján kedvezmény adható.

7. A szervezet a vagontárgyairól köteles nyilvántartást vezetni.

8. A szervezet tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak a szervezetnek vétkesen okozott kárért.

9. Az egyesület megszűnése esetén, vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. 
Az egyesület alapszabálya az alapításkor ilyen közhasznú szervezetet nem határozott meg.

Az egyesület jogutód nélkül történő megszűnése esetén, a szervezet végelszámolására az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezései szerint kerül sor. 

Az egyesület csődeljárására és felszámolási eljárására – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit, az Ectv.-ben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

A végelszámolás közzétételét követően, illetőleg a csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésekor az egyesület köteles haladéktalanul elkülöníteni az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedező költségeket.

VIII.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha 
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy 
b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

3. Az egyesület  a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

IX.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. Az alapítás költségeit saját vagyonából fedezi.

2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

3. Az egyesület alapszabályát az alapító tagok a Mattyon, 2011. március 17. napján tartott alakuló közgyűlésen egyhangú határozattal elfogadták, amit a 2011. július 4-én, majd 2014. október hónap 30 napján megtartott közgyűlésen módosítottak és egységes szerkezetbe foglaltak.

Matty, 2014. október hónap 30. nap
……………………..
Kovács Marietta
Elnök

Záradék: Ezen alapszabály a 2011. március 17-i érvényben lévő alapszabály 2011. május 12-i közgyűlésen módosított, és egységes szerkezetbe foglalt változata.

 

Záradék: Ezen alapszabály a 2011. március 17-i érvényben lévő alapszabály 2011. július 4-i közgyűlésen módosított, és egységes szerkezetbe foglalt változata.

Záradék: Az egyesület közgyűlése a  2011. március 17. napján elfogadott, és 2011. május 12-én, és 2011. július 4-én módosított alapszabályát a 2014. október hónap 30. napján megtartott közgyűlésen a …/2014. (X.30.) számú határozatával módosította, mely módosítás a korábbi alapszabály alcímeinek számozását (IV-IX), valamint az  I/5.; I/7; II/2-II/5; III/1 és III/3; IV/1-IV/4; V/1-V/3; VI/2-VI/6; VII/1-VII/4 és VII/8-VII/9; VIII/1-VIII/3; IX/2-IX/3 alatti rendelkezéseit érinti, és amely tartalmi módosításokat jelen módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabály vastag, aláhúzott, dőlt betűvel kiemelve tartalmazza.